Coerver Focisuli Sportról bővebben
Várkert 1. ZENEISKOLA - ESTI GIMNÁZIUM - KÉPZŐMŰVÉSZETI ISKOLA
Kirándulások, táborok Bővebben
Művészeti Iskola - Zeneiskola Bővebben

Névadónk

Az egri vártól keletre, a Hóhér-domb lankáin álló tornácos parasztház lakója volt élete utolsó éveiben az „egri remete”, Gárdonyi Géza, a magyar irodalom kiemelkedő alakja, iskolánk névadója. Amikor az utókor felidézi alakját, az egri vár egykori hősei jutnak eszébe, akiknek emberi nagyságát, a haza iránti önzetlen szeretetét Gárdonyinál megragadóbban senki nem hagyta örökül ránk.

Ki volt ő, és miért választották az elődök Gárdonyi Gézát iskolánk névadójának?

Gárdonyi Géza Devecserhez való kötődése

Az egri tanítóképzőben folytatott tanulmányainak befejezése után, majd első iskolai munkahelyén, a Somogy vármegyei Karádon töltött keserves tanév kilátástalanságát követően írta meg álláspályázatait Szőlősgyörökre és Devecserbe. Supka Márton, iskolaszéki elnök 1882. szeptember 5-én tartott tanácsülésén, a devecseri segédtanítói állásra Gárdonyi Gézát nevezte ki. Gárdonyi /Ziegler/ Géza 1882. szeptember 5-től 1883. december 26-ig volt iskolánk, akkor még Devecseri Római Katolikus Iskola tanítója. Tima Lajos főtanító, kántor és kiváló zongorista, kezdeti kimértségét követően jó viszonyba került a fiatal, kiválóan hegedülő Gárdonyival, akit egyházi énekek szerzésére nógatott. Itt Devecserben született meg a "Fel nagy örömre, ma született" kezdetű ének, mellyel köszöntötte Jézus születését, szövegét és zenéjét is maga szerezte 19 évesen.  Városunkban töltött napjait, a Hosszú hajú veszedelem, valamint a Zivatar Pékéknél című műveiben ábrázolta. A devecseri pék leánya iránt gyengéd érzelmeket táplált, gyakran találkozott vele a péküzletben. Viszont tudta, naplója is tanúskodik erről: szegénysége, szerénysége visszafogottá tette. A kölcsönös szimpátia később (Gárdonyira nézve kissé egyoldalú) szerelemmé alakult közöttük. De a számos félreértés, nem eléggé tisztázott szituációk következtében az író által mélyen megélt kapcsolat felbomlott. Gergely Katalin emléke többször is megihlette. „ Ez volt  az egyetlen igazán lelki szerelmem. Nem is lesz több, tudom.”  Nehéz volt a sorsa, melyre naplójának sorai is rámutatnak: ”Az én életem gyötrő nyugtalanságok láncolata volt olyasmikért, amiket ha elértem, nem voltak arányban az értük szenvedett gyötrelmekkel.” Gyakran imádkozott a Jóistenhez, melynek egy 1882. szeptember 22-i szövege fent is maradt:  „Uram, add szent kegyelmedet!..Segíts küzdelmeimben! Őrizz meg minden bajtól, hogy Téged zavartalanul szerethesselek, mert csak Te vagy az, akit szeretni tudok határtalanul és lángoló szívvel. Te vagy az én egyetlen és legönzetlenebb atyám…” Gárdonyi Géza csalódottan vágyakozott el Devecserből.  Elkeseredettségében Sárvár sietett a segítségére, ahol katedrát kapott. Gárdonyi devecseri, alig több mint egy év alatti működését a szépirodalmi munkára történő felkészülés, az íróvá érés felé vezető út időszakának tekinthetjük.  Önnön pedagógiai és emberi küzdelmeiről, a korabeli hatalmakkal és hatalmasságokkal vívott harcáról,  A lámpás című 1894-ben megjelent kisregényében szól. Arról a harcról, melyet azért vívott, hogy az egyszerű nép számára fényt sugározhasson, hogy lámpás lehessen.

Devecser hűen őrködik Gárdonyi helyi örökségén. 1936-ban avatták fel az iskola falán Vörös János szobrászművész Gárdonyira emlékező bronz reliefjét, az iskola 1955-ben vette fel a Gárdonyi Géza nevet. 1973-ban a vár parkjában Konyorcsik János Gárdonyi-mellszobrát avatták fel. 2014-ben az Itthon vagy- Magyarország szeretlek program keretein belül iskolánkban Gárdonyi emlékszobát avattak, ahol a korabeli osztályterem idézi meg Gárdonyi tanítói alakját, a mellszobrot pedig megújult környezetbe, az iskola elé helyezték át, oda ahonnan a „lámpás”néptanítói pályája indult.

„A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a látó is.”